Főoldal Programajánlatok Felszíni túrák Bódvalenke a freskófau Aggtelektől 30km-re
Bódvalenke a freskófau Aggtelektől 30km-re
Bódvalenke a freskófalu Bódvalenke jelenleg a világon az egyetlen olyan település, ahol a falakat műalkotások borítják. Európában egyedülálló művészeti központ kialakulásának lehetünk szemtanúi. Magyar és külföldön élő cigány festők pályáznak, hogy a lakóházak homlokzatára festhessenek. Az eredmény jól látható: 2011-re mintegy 20 monumentális mű készült el 10 művész közreműködésével. Egyedülálló közösségi műalkotás, ami egyszerre turisztikai látványosság és egy közösség önkifejezési eszköze.

Miért épp festmény?

Mű, amelyre minden roma büszke lehet, és ami méltán váltja ki a társadalom elismerését. Bódvalenke segít az előítéletek leküzdésében, hiszen a látványosságot jelentő alkotások hatására felkerekedő turisták látogatásuk során óhatatlanul megismerkednek helyi lakosokkal, kapcsolatba kerülnek kultúrájukkal, szokásaikkal. A testközeli pozitív élmény,  a "nincs mitől tartanom" megtapasztalása a szemléletváltozás felé vezető út első lépése.

A projekt újszerű kísérletet jelent a romák társadalmi integrációjának megvalósítása terén: nem cigányokat hívunk cigányok közé! A freskók "kieszközölte" párbeszéd utat jelent a kölcsönös tanulás, egymás jobb megértése, és ezáltal a békés együttélés felé.

A falu szempontjából a freskófestés reményt adó keret: új munkahelyek jöhetnek létre, ami a talpra állás előfeltétele. Átalakulhat a falu életmódja, javulhat az életminőség, változás indulhat el a fiatalok tanuláshoz való viszonyában, életkilátásaiban.

Életre kelhet egy öntudatos, magában bízó, dolgos közösség. 

Sárkányünnep 2012. június 9-10.Nagy szeretettel várunk minden érdeklődőt Bódvalenkén, a 2009 óta hagyományosan megrendezésre kerülő, idén már kétnapos Sárkányünnepen!

Sárkányünnep

Freskók 

Ferkovics József: Sárkányünnep

 Ezzel a képpel Józsi a 2010-es Sárkányünnepet előlegezte meg. (A képek mellett a falu másik nagy értéke a falut körülölelő, védett láp, fantasztikus növény- és állatvilágával. A kettőt összekötő szimbolikus elem a Sárkány, ami a lápon él – az ő szobrát is felavatjuk május 29-én.) A kép első része a vidám lápi lényeket: manókat, koboldokat jeleníti meg. Feléjük halad a falusiak boldog, ünnepi menete. A kép második fele pedig a falusiak dolgos hétköznapjait mutatja be.

Ferkovics József: Sárkányünnep Ferkovics József: Sárkányünnep

Ferkovics József: Madarak

Ezt a jól ismert cigány eredetmondát tudomásunk szerint még soha senki sem dolgozta fel vizuálisan. Ferkovics Józsi bácsi bájos humorral jelenítette meg a mítoszt, miszerint a cigányoknak eredetileg szárnyaik voltak, és olyan szabadok voltak, mint a madarak. Egyszer eljutottak egy gazdag völgybe, ahol volt minden, bőséggel. Ettek-ittak, jól éltek – és nem repültek tovább. Így elnehezültek, szárnyaik elkorcsosultak, és mire eljött a hét szűk esztendő, már nem maradt más, mint a vándorlás és a szegénység, meg a remény, hogy lesz ez még másképpen is. Egy másik olvasatban a kép a cigányság történetét foglalja össze: a legendává nemesült hőskort, a nehéz vándorlás korát és végül a letelepedését.

Ferkovics József: Madarak Ferkovics József: Madarak

Ferkovics József: Déva vára

Kőmíves Kelemenné ismert balladáját jelenítette meg a művész, vad, élénk színekkel.

Ferkovics József: Déva vára Ferkovics József: Déva vára

Horváth János: Tűzfejek

Ez volt az első freskó. János misztikus, furcsa, amolyan "harmadik szemmel" figyelő lényeket látott bele a tűznyelvekbe. A kép felkavaró, nagy hatású  -kissé meg is ijesztette a helybélieket.

Horváth János: Tűzfejek Horváth János: Tűzfejek

Horváth János: Büdibanya, a gyerekek és a haragvó angyal

Ez a kép fogadja a Komjáti felől érkezőket. Jánosnak volt egy terve erre a képre, de amikor nekikezdett, a gyerekek nekiestek azzal, hogy most inkább egy olyan képet fessen, aminek a meséjét ők találják ki. Így született meg a mese Büdibanyáról, aki olyan gonosz volt, hogy a bódvalenkei gyerekeket lovacskává változtatta. János szépen megfestette Büdibanyát, meg pár lovat, és festette volna a képet tovább, de a gyerekek kikövetelték, hogy mindenkinek legyen lova. Ezért János adott nekik egy sablont, és a gyerekek maguk rajzolták fel a saját lovacskájukat, amiket aztán János színezett. A mese ezután azzal folytatódott, hogy jött egy angyal Bódvalenkére, aki nagyon bedühödött a Büdibanya gonoszágán, és visszaváltoztatta a gyerekeket lovacskából embergyerekké (ez már nincs a képen). És a gyerekek ragaszkodtak ahhoz is, hogy legyen gólya a képen. Lett.

Horváth János: Büdibanya, a gyerekek és a haragvó angyal Horváth János: Büdibanya, a gyerekek és a haragvó angyal

Horváth János: Menekülő angyalok

A kép alapgondolata még akkor született János fejében, amikor a cigányok nagy számban próbáltak meg Kanadába, Franciaországba, Svédországba menekülni. A képen mindenki menekül, még a fa is eltépi gyökereit; olyan is van, aki űzi őket, mutatva az utat; amerre menjenek, ám amire odaérnének, már fordítják is vissza őket – azaz a kérdés az, hogy Van hová menekülnünk? Van nekünk helyünk a világon? A képen látható arcok mind torzak, sugallva, hogy aki menekül, meg az is, aki másokat menekülésre késztet, mind eltorzul, mert ilyenkor elvesznek a mindannyiunk számára fontos értékek, és nem marad más, mint a félelem, a gyanakvás és a gyűlölködés…

Horváth János: Menekülő angyalok Horváth János: Menekülő angyalok

Horváth János: A Nap és a Hold

Ez a kép fogadja a Hidvégardó (és Szlovákia) felől érkezőket. János itt egy Bari Károly gyűjtötte cigány eredetmondát dolgozott fel: volt egyszer egy gonosz óriás, aki ellopta a napot és a holdat, és egy gonosz sárkányra bízta az őrzésüket. Az emberek pedig féltek, és sírtak a sötétben, és a könnyeikből lettek a csillagok. Volt azonban egy testvérpár, akik elhatározták: kiszabadítják a napot és a holdat. Addig tilinkóztak a sárkánynak, amíg az el nem szenderedett – ők meg szépen visszalopták a napot és a holdat. Ahogy elindultak hazafelé, az egyik a napot, a másik a holdat vette a hóna alá. Aki a holdat vitte, az azt megsápasztotta, abból lett a fehér ember. Aki meg a napot vitte, az azt megsütötte, abból lett a cigány ember...

Horváth János: A Nap és a Hold Horváth János: A Nap és a Hold

Horváth János: Bohóc

János az emberek kapcsolatok fonákját ábrázolta ezen a képen.

Horváth János: Bohóc Horváth János: Bohóc

Kökény Róbert: Életképek

Robi fotorealista művész. Ezen a hatalmas méretű (4 x 28 m) képen találkozunk a pipázó öregasszonnyal, az üstfoltozóval, és a falról szinte levágtató lovakkal. (A bódvalenkeiek ezt a képet szeretik talán a legjobban.)

Kökény Róbert: Életképek Kökény Róbert: Életképek

Forrás: http://www.bodvalenke.eu/

 

Online foglalás/Online booking

Nomád Baradla Turistaszálló

A turistaszállóban egész éveben 2 , 3 és 4 ágyas szobák várják vendégeinket.
Foglaljon most>>

Nomád Baradla Rönkfaházak

Összkomfortos, 50 m2, 7 ágyas új építésű rönkfaházakkal várunk minden kedves ideérkező vendéget.
Foglaljon most>>

Tájékozódjon Árainkról

Vendégek komfortfokozattól függően választhatnak az olcsó szálláshelyektől a valamivel magasabb árfekvésű igényes, új rönkfaházakig.
Nézze meg árainkat>>

Programajánlatok/Programs

Barlangtúrák

A látogatók többféle barlangtúra közül választhatnak, melyek állandóak vagy a forgalom függvényében indulnak. 
Bővebben

Felszíni túrák

Jól kiépített tanösvény és túraútvonal-hálózat (Országos Kéktúra). Ajánlott térkép: Cartographia Gömör-Tornai karszt.
Bővebben

Osztálykirándulások

Az erdei iskola program központi témája az ember és a természet kapcsolata, az ember-természet kölcsönhatás értelmezése.
Bővebben

Információk/Useful information

ANPI Eseménynaptár 2013.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága által kiadott 2013. évre érvényes programajánlatokat olvashatja itt.
Bővebben

Barlangtúra indulási időpontok és árak

Megtekintheti az ANPI által kiadott 2012. évre érvényes barlangtúra indulási időpontokat és árakat.
Bővebben

Felszíni túra indulási időpontok és árak

Megtekintheti az ANPI által kiadott 2012. évre érvényes felszíni túra indulási időpontokat és árakat.
Bővebben

Rólunk írták/Articles about us

Rólunk írták

A szallas.hu portálon írták rólunk.
Bővebben